Keressen fel minket kérjen árajánlatot!

Szabó János 06 70 406 2945

Szűcs Gábor 06 70 541 4445

Kémények és szellőzők 

Az épületek használatához szükséges kürtő jellegű szerkezetek azaz a kémények és a gravitációs szellőzők a hagyományos tömörfalas épületek esetében általában a falban vagy a falhoz kapcsolódóan falazva kerültek kialakításra. A korszerű építésmódok alkalmazásával a kürtős jellegű szerkezetek is korszerűsödtek, például megjelentek a kémények előregyártott, hőszigetelt változatai is a falaktól függetlenül. A hagyományos kürtős gravitációs szellőzők szerepe napjainkban a korszerű épületgépészeti-légtechnikai megoldások elterjedésével ugyan csökkent, de a tömörfalas tégla falazatú lakóépületekeben még célszerűen alkalmazhatók.

Kémények

A kémények rendeltetése a tüzeléskor keletkező füstgázok elvezetése, valamint az égéshez szükséges friss levegő biztosítása. A friss levegőt szívó huzathatás a külső hideg levegő és a meleg füstgázok közötti fajsúlykülönbség révén jön létre. A kémény által a szabadba vezetendő égéstermékek a következők: széndioxid, szénmonoxid, kéndioxid, vízgőz, kátrány és pernye.

A kémények a falszerkezetekben falazáskor kihagyott, vagy külön épített füstcsatornák. Keresztmetszetük kör vagy négyszög. A kürtő magasságának és keresztmetszeti méretének megállapítása a kéménybe bekötendő tüzelő szerkezetek fütőfelületei alapján történik.

Kémények fajtái:

- falazott kémények,

- előregyártott kémények,

- gyűjtőkémények,

- központi fűtések kéményei,

- gyárkémények.

Falazott kémények:

Falazott (más néven orosz) kéményeknek nevezzük a falakban vagy önállóan falazott pillérekben kialakított kéményeket. A falazott kémények kisméretű tömör égetett agyagtéglából készülnek.

A falazat első osztályú minőségben gondosan kitöltött habarcshézagokkal szabályos kötésben, gázzáró kivitelben készítendő. A kéménykürtők belső oldalát nem vakolják (129. ábra).

A falazott kéménykürtők általában négyzet vagy téglalap keresztmetszetűek, (az oldalak aránya legfeljebb 1:1,5 lehet) és legalább 1/2 tégla vastag oldalfalúak. A füstgázok szempontjából előnyösebb a kör keresztmetszetű kürtő, viszont a falazás munkaigényessége miatt e kéménytípusnál ritkán alkalmazzák.

Egy-egy általánosan alkalmazott tüzelőberendezés bekötéséhez legalább 70 cm2 kürtő keresztmetszet szükséges. A kisméretű téglából falazható 14x14 cm méretű - 196 cm2 keresztmetszetű - kürtőbe kettő, a 14x20 cm méretű - 280 cm2 keresztmetszetű kürtőbe három tüzelőszerkezet füstcsövét köthetjük be. Egy kéménykürtőbe csak ugyanazon szintről vezethető be két, vagy három füstcső.

A tűzveszély elkerülése végett a kéménypillér és faanyagú szerkezet között legalább 12 cm távolság biztosítandó.

Többszintes épületeknél a kéménykürtők falban való elhúzása szükséges, mert:

- azonos alaprajz esetén a tüzelőberendezések bekötőnyílása és koromzsákja egy függőlegesben helyezendő el,

- a kürtő útjába máshol el nem helyezhető szerkezet (pl. gerenda, nyílászáró, stb.) kerülhet,

- a tetőtérben az egymáshoz közel eső kürtők összevonása, kéménycsoportok közös pillérben vezetése szükséges.

A kéménykürtő elhúzás szabályai:

- az elhúzás a vízszintessel legalább 60-os szöget zárjon be,

- egy kürtőben elhúzás legfeljebb két helyen, de csak egy irányban lehet (a golyós tisztítás miatt),

- az elhúzás szakaszán a ferde kürtő irányára merőleges téglaréteggel kell falazni a kürtő oldalfalát.

A kémények tetősíkon kívüli magassága magastető esetén a gerinctől 80 cm (a tetőgerinctől távolodva ez csökkenthető), lapostető esetén legalább 120 cm. A legfelső kályha kürtőhossza a rostélytól számítva legalább 5,00 m legyen.

A kéménytestet a tetőtéren kívül nagyobb falvastagsággal készítik, hogy a füstgázok a hidegebb térben hirtelen ne hűljenek le. A kémény fejét az időjárási hatások ellen kőből, műkőből vagy helyszínen készített beton fedkővel védik.

A falazott kéményekkel kapcsolatos tudnivalókat szemlélteti a 129. ábra.

Az 1998-tól hatályos előírások a falazott kéménykürtők építését is csak a teherhordó falazattól mozgási hézaggal elválasztott "és az égéstermékek okozta korrózió ellen védett bélésű" megoldásokat engedélyezik. A faltestben kialakított hagyományos un. orosz kéményekről a jegyzetben leírtak tehát az 1998-ig alkalmazott megoldásokról szólnak - természetesen a meglévő épületállományban még a tradícionális falazott kémények működnek.

Előregyártott egyedi kémények

A Schiedel rendszerű előregyártott kémény esetében samott béléscsövet alkalmaznak, ami a hőszigetelt változatnál ásványgyapot hőszigetelő burkolat elhelyezését és hátszellőzést is lehetővé tevő könnyűbeton köpenyt kap (130. ábra). (16. kép)

A Schiedel kéményelem, valamint az un. levegő-füstgáz kéményelem vízszintes metszetét és függőleges elemelrendezését lehet tanulmányozni a 130. ábrán. Az ábrán még látható az egyszerűbb hőszigetelést nélküli Schiedel kémény függőleges metszete is a jellemző részletekkel (tisztítóajtó, füstcső bekötés, felső tisztítóajtó, záró fedkő a hőtágulási hézag-karmantyúval).

A Schiedel kémények samott béléscsöveit hézagkitt kitöltéssel toldják. A könnyűbeton köpenyelemeket pedig mész-cement habarcsba kell ágyazni. A Schiedel kémény légáramlási szempontból ideális geometriájú szerkezet, amelynek a sima belső csőfala csekély huzathatást csökkentő felületi ellenállással rendelkezik. Ebbe az előregyártott kéménybe is csak azonos szintről szabad méretezés szerint max. 3 tűzhely bekötést kialakítani.

A levegő füstgáz kémény, égést tápláló levegőcsatornával is rendelkezik. Ehhez a kéménytípushoz legfeljebb 8 gáztüzelésű és levegő-füstgáz kéményhez bekötésre alkalmas tüzelőberendezés csatlakoztatható.

Gyűjtőkémények

A gyűjtőkémény olyan körszelvényű fölfelé bővülő keresztmetszetű füstcsatorna, amely egymás feletti szintek azonos jellegű tüzelőberendezéseinek bekötését teszi lehetővé. A kívül négyszögszelvényű, belül körszelvényű előregyártott könnyűbeton gyűjtőkémény elemek a füstgázok legkisebb súrlódású, spirálvonalú áramlását biztosítják. Elhelyezésük a helyiségek sarkában biztosítható. Szabadon maradó oldalait általában körülfalazzák.

Az EK jelű hazai könnyűbeton gyűjtőkémény elemeket gázzáró tömör habarcshézagokkal illesztik egymáshoz. Az elemsarkokon átvezetett köracél tüskék a kéménypillér merevségét fokozzák. A gyűjtőkémény külön alapozásra épül és a födémeken kihagyott nyílásokon halad keresztül (azokat nem terheli). A gyűjtőkémény elhúzása nem lehetséges.

Egyesített falú könnyűbeton gyűjtőkémény kialakítását és beépítési részleteit mutatja be a 131. ábra.

Központi fűtések kéményei

Központi fűtések kéményei esetén a kürtő keresztmetszetét és magasságát a kazánoktól függően pontos méretezéssel a központi fűtést tervező épületgépész határozza meg. Központi fűtés falazott szerkezetű kéményének legkisebb kürtőmérete 25x25 cm, legkisebb falvastagsága pedig 1 tégla méret. A hőtágulás okozta repedések elkerülése céljából a kéményt egyéb épületszerkezetekkel összeépíteni nem szabad.

Központi fűtések kéményei falazott szerkezeten kívül készülhetnek még vasbetonból, valamint hőszigetelt kettősfalú fémlemezből is. A központi fűtési kémények villámvédelméről gondoskodni kell.

A kazánok füstgázait téglából falazott un. rókatorkon keresztül vezetik a kéményhez.

Gyárkémények

A gyárkéményeket körkeresztmetszetű kürtővel és általában felfelé csökkenő átmérővel építik. Leggyakoribb építőanyaguk tégla (íves homlokoldalú kéménytégla, más néven sugártégla), de készülhetnek monolit vasbeton szerkezettel (csúszózsaluzattal) is vagy előregyártott vasbeton elemekből, illetve acéllemezből.

Szellőzők

Az emberi tartózkodásra alkalmas helyiségekben a levegő az emberi életfunkció és technológiai folyamatok következtében elhasználódik.

A szellőzőberendezések feladata:

- az elhasznált levegő elvezetése,

- friss külső levegő bevezetése (esetleg ennek szűrése, melegítése, hűtése),

- megfelelő hőmérséklet,

- kellő tisztaságú levegő,

- folytonos levegőáramlás biztosítása.

A szellőzés lehet:

- természetes (gravitációs)

- mesterséges (gépi) szellőzés

Természetes szellőzés esetén a levegő be- és kivezetése a külső és belső levegő hőmérsékletkülönbségéből, vagy szélnyomásból keletkező felhajtóerő következtében biztosított. Hatásossága tehát a külső hőmérséklettől, valamint a szél sebességétől, irányától függ.

Mesterséges szellőzés esetén a levegőt, ventillátor mozgatja. A mesterséges szellőzés az időjárástól függetleníthető, folyamatosan vagy szakaszosan fellépő igények kielégítésére pontosan beállítható. (Részletes tárgyalásuk az épületgépészet témakörébe tartozik).

Természetes szellőzési módok: (132. ábra)

- önszellőzés: a nyílászáró szerkezetek tömítetlenségének, valamint a falak légáteresztő képességének következtében kialakuló légcsere,

- ablak- és ajtószellőzés: a nyílászárók nyitásával-zárásával szabályozható,

- átszellőzés: külső fallal nem határos, de attól legfeljebb 2,0 m-re lévő mellékhelyiség szellőztetésére kialakított (általában mennyezet alatt vezetett) vízszintes légcsatornával történik,

- kürtőszellőzés: függőleges irányú légcsatornán keresztül biztosított a légcsere.

A kürtőszellőzés fajtái:

- légakna: legalább 1-2 m2 alapterületű födémnyílás, amit a födém peremére épített önhordó fallal határolnak és a tetősík fölé vezetik. A légaknába a legalsó szakaszon friss levegőt kell vezetni. Szintenként szellőztetendő helyiségekből az aknába ablakok, vagy szellőzőrácsok csatlakoznak,

- légudvar: a légakna nagyobb alapterületű, esetleg négyszögtől eltérő alaprajzú változata,

- kis átmérőjű kürtős szellőző rendszerek: önálló kürtős és mellékcsatornás gyűjtőkürtős változataik terjedtek el leginkább.

Önálló kürtős szellőzők:

Alakalmazásuk esetén minden szellőztetendő helyiség részére külön kürtőcsatorna szükséges. Jellegzetes önálló kürtős szerkezet a vibropréselt betonból készülő kétcsatornás, ill. négycsatornás előregyártott szellőző.

Kétcsatornás kürtőt alkalmaznak nagy szellőzési igényű helyiségeknél (konyha, főzőfülke, fürdőszoba, szárítóhelyiség, zuhanyzó, stb.) A kétcsatornásnál kisebb kürtőkeresztmetszetű négycsatornás elemeket kisebb szellőzési igény esetén (pl. öltözőszekrény, kamra, takarítószekrény, stb.) alkalmazzák.

Gyűjtőkürtős szellőzők (133. ábra):

Legfeljebb 10 helyiség bekötésére alkalmasak. A becsatlakozás több szintről is lehetséges, de csak azonos jellegű helyiségek köthetők ugyanabba a gyűjtőkürtőbe.

Szellőzőkürtők készülhetnek tömör égetett agyagtégla falazatból a kéményekhez hasonlóan vagy ugyancsak falazott szerkezetként válaszfaltéglából. A viszonylag nagysúlyú előregyártott vibropréselt elemekből készített szellőzőket egyre inkább vékony falú műanyagból vagy alumínium lemezből készített könnyű kürtők alkalmazása váltja fel.

Forrás:http://arc.sze.hu

Árajánlattal kapcsolatban keresse kollégáinkat!

email: kemenyajtoweb@gmail.com

web:kemenyajto.com

Telefon:

Szabó János 06 70 406 2945

Szűcs Gábor 06 70 541 4445