Komfort és egészség!

Jellemzően életünk nagyobb hányadát "zárt terekben", épületekben töltjük.
Gondoljunk az iskolákra, munkahelyekre, egészségügyi és sport létesítményekre, szórakozó
helyekre és nem utolsó sorban a lakásunkra, lakóépületekre, ahol élünk. Különböző
felmérések kimutatták, hogy a teljes napból átlagban 20 órát a fenti létesítményekben
tartózkodunk. Ha bele gondolunk, hogy ezen időtartam közel fele a lakásunkra jut, nem kell
különösebben indokolni az egészséges és komfortos lakókörnyezet fontosságát.
A lakóépület építészeti kialakítása és a közérzeti komfortot biztosító épületgépészeti
rendszerek minősége emiatt is fontos. Az épület tájolása, ablakfelületei meghatározzák a
természetes fény bejutását, a vizuális komfortot. Ugyanakkor a nagyobb ablakfelület egyúttal
télen nagyobb hőveszteséget, nyáron pedig nagyobb külső hőterhelést eredményez. A fűtő és
szellőztető- klímatechnikai rendszerek tudják a külső időjárási határokat kompenzálva a
megfelelő belső hő- és levegő minőségi komfortot biztosítani. Egyúttal zajosságuk és a
határoló falak zajszigetelése meghatározza az akusztikai komfortot. A szellőztetés nem csak a
létfontosságú friss levegő ellátást biztosítja, hanem a keletkező szennyezőanyagok (gázok,
gőzök, szaganyagok, porok stb.) és nedvesség eltávolításában is fontos szerepe van.
Amennyiben gázüzemű berendezés (gázkazán - népszerű nevén "cirkó" illetve gáztűzhely) is
van a lakásban biztosítani kell az égéslevegő ellátást és az égéstermék, szennyezőanyagok
elvitelét. A belső levegő minőség napjainkban szintén fontos megítélés alá esik. Úgy kell
megválasztanunk a különböző belsőépítészeti anyagokat, festékeket, burkolatokat és
berendezési tárgyakat, hogy a szennyezőanyag kibocsátásának (pl. formaldehid) és
szagterhelésük lehetőleg minél kisebb legyen. Terjedelmi okokból itt elsősorban a lakások
fűtésével és szellőztetésével foglalkozunk.

A lakások kialakításánál az ember életfeltételei szempontjából külön kell választanunk
az alábbiakat

- a komfort biztosítása:
Itt elsősorban a kellemes hő-, levegőminőségi-, vizuális- és akusztikai komfort biztosításához
szükséges hőmérsékletet, nedvességtartalom, levegősebesség, huzatmentesség, frisslevegő ellátás, megvilágítás és zajszint betartása a feladat.

- egészségügyi feltételek biztosítása:
A lakásokban felszabaduló szennyezőanyagok (pl. C02, N0x, formaldehid stb.) eltávolítása
szellőztetéssel, a légzés friss levegő ellátásának biztosítása a cél.

- mérgező gázok keletkezésének megakadályozása:
Ha gázkazán van a komforttérben, szakszerűtlen üzem során szén-monoxid keletkezhet
és szeles időben, hibás, szakszerűtlen kémény esetén az égéstermékkel bejuthat a
lakótérbe. A szén- monoxid nagyon veszélyes méreg, halált okozhat. Sajnos évente
ismétlődnek ilyen esetek.

A felsorolás sorrendjében az egyes témakörök fontossága növekszik. Ha egészséges
lakókörnyezetet akarunk biztosítani, mindhárom szempontra tekintettel kell lennünk. A
komfort témakörben leggyakrabban a hőkomfortról hallunk, melyet elsősorban a lakásokban a
levegő hőmérséklete és nedvességtartalma határozza meg, a falak és üvegfelületek felületi
hőmérséklete és a levegő sebessége, valamint turbulenciája (sebességingadozása) mellett.
Nyáron a levegő relatív nedvességtartalma 40-50%, 1 m3 levegőben 8-10 gramm nedvesség
található vízgőz formájában. Télen a levegő relatív nedvesség tartalma nagyon magas, 70-
90%. Azonban az abszolút nedvességtartalom nagyon alacsony, a levegő 1 m3-ében
mindössze 1-3 gramm nedvességtartalom található. A fűtés eredményeképpen a szokásos
szobahőmérsékleten a relatív nedvességtartalom mindössze 10-25%. Az alacsony
nedvességtartalom rossz közérzetet, a felső légutakban a nyálkahártya és a szem kötőhártya
kiszáradását eredményezi, csökkenti ellenálló képességünket. A nyálkahártyák védekező
mechanizmusának egyik fontos formája, hogy megkötik az idegen, pl. az allergén, karciogén
(rákkeltő) anyagokat, a baktériumokat, a vírusokat és az ezeket hordozó port, hogy ezek ne
juthassanak az alsó légutakba, így a hörgőkbe. Magától értetődő, hogy a kiszáradt
nyálkahártyánál ez a védekező mechanizmus csökken. A mai kor leggyakoribb járványának
okozója az influenzavírus is a légutakat támadja meg. A száraz levegő miatti éjszakai
szomjúságérzet, bőr-, szem-, szájpadlás viszketés okozta álmatlanság, fáradtság a nappali
munkavégző, koncentráló képességet csökkenti. Emiatt javasolt a lakóépületben a
fűtőtestekre, radiátorokra helyezhető párologtatós nedvesítők alkalmazása. Egy 20 m2
alapterületű, 3 m belmagasságú lakószobában 0,5-1,0 óránkénti légcsereszám esetén 1,5-2,5
liter/nap vízmennyiséget kell bepárologtatni a hatékony nedvesítés érdekében hideg időben 15
(külső hőmérséklet –15 ºC) átlagosan 1.5 fő bent tartózkodó esetén. Például 0.0 ºC külső
hőmérséklet mellett a példában említett lakószobában ha a szellőztetés következtében 0.5-
szőr cserélődik ki a helyiség levegője ( n=0.5 1/h) 45 % relatív nedvességtartalom eléréséhez
1.1 liter, míg 55% eléréséhez 2.3 liter vízmennyiséget kell bepárologtatni naponta.A méretezésnél figyelembe vettük azt, hogy a külső hőmérséklet növekedésével növekszik a
levegő abszolút nedvességtartalma. A diagramm alsó része tartalmazza tetszőleges külső
hőmérsékletnél alacsonyabb értékek előfordulásának százalékos arányát a fűtési időszakon
belül. Mint látható a fűtési idény mindössze 20 %-ban hidegebb a levegő 0.0 ºC-nál.

Az energiaárak növekedése miatt javították az épületek határoló falainak és
nyílászáróinak hőszigetelő képességét és a nyílászárók légtömörségét. Ez azonban azt
eredményezte, hogy az ablakok 0,1-nél kisebb óránkénti légcserét tudnak csak biztosítani. Ez
egy átlagos 50-70 m3 térfogatú helyiségben mindössze 5-6 m3/h friss levegő bejutást
eredményez. Holott a légzéshez szükséges friss levegő igény 30 m3/h fő. Emiatt a lakóépületek
szellőztetését tervezni kell. Különösen fontos, ha gázkazán, gáztűzhely található a lakótérben,
hiszen ekkor életveszély is előállhat. A lakások szellőztetését a mai építési technológia és
alkalmazott nyílászárók esetében szakemberrel (épületgépész mérnökkel) meg kell
terveztetni.

                                                                    (ATG-60 Légbevezető)

Az egészséges lakókörnyezettel szorosan összefügg a külső határolószerkezetek
hőtechnikai, épületfizikai szempontból megfelelő kialakítása. A nem megfelelő hőszigetelés
esetén hőhidak lehetnek a külső falban. Amennyiben a külső nyílászárók feletti
"áthidalásokat" vagy a födémek szintjén a külső falban kialakított "betonkoszorút" a külső és
belső oldalakon hőszigetelés nélkül építik, létrejön a hőhíd. Jellemzője, hogy a hőveszteség
ebben a sávban nagyobb, a belső felület hőmérséklete 3-6oC-al alacsonyabb a többi
falfelületnél. Legelőször a fürdőszobában és a WC helyiségekben, majd a többi helyiségben,
elsősorban a sarkok, élek mentén megjelennek a penészfoltok. Amennyiben a lakóépület
szellőztetése nem megfelelő, az tovább fokozza a penészesedést. Elkerülése érdekében a
tervezés során, az épület hőtechnikai ellenőrzésébe szakembert (épületgépész mérnököt) kell
bevonni.